Lovagi Torna - Dé:Nash

Az úr húsz tizenkilencedik esztendejét írtuk

Fehérvárott az új arénában lovagi tusára kelt fel a nap

Pattan a szikra csörög a kard

Fehérvárott már folyik a harc

Lesújt a pallos daliás harcos

Vértjén csattan a kard

Nyílvessző céljába tart

A Királyi család meg nézi a csatát

A Királylány keze a tét vagy halál

Egy lovagtól lángol a látóhatár

Sir Elios, térdel, felkenik

Lovaggá ütik, felemelkedik

Született, harcolt Szombathelyen

Hogy népi legendák tárgya legyen

Tavasz vagy ősz az év szaka

Az ő kardja világol éjszaka

Fényt akar hozni fiainak

Épületenergetikailag

Most viszont ellenfelére talál

Nyugatról érkező fene halál

Felbosszantotta a fény

Sötétséget hoz a lény

Neve is van Sir Olaf

Nématalföldi sötét lovag

Elszántan jöj lépj oda

Nem ismer határt a tébolya

Sir Ungár legjobb buzogánnyal

Neki sem lesz má' unokája

Kiakad, ha lát egy uzsorást, a'!

A király arannyal a honorálja

Slayer József a határt

Őrzi, csörög alabárd

Kiereszti a salakanyagát

Mindenki, aki az útjába áll

Minek a turbán gyaur!

Előtted Liszkay nagyúr

Magabiztosan legyalul

Még sohase maradt alul

Fehérvár ispánja ha!

Lord Garancsi, és a squad

Kiált, hát kard- ki-kard- ki-kard;

Sir Elios, hozd a napvihart!

Kezdetét veszi a csata

Kinek lesz nagyobb a fasza

Elioshoz odaront Olaf

Pörölye gyors, mint a gondolat

Tombol az indulat

Padlóra viszi a fény urat

Sötétséggel fojtogat de

De reménysugár jő pont oda

A testet öltött démoni lénynek

Hirtelen a szemét lázer fények

Vakítják el Polt Péter!

Huncutul mosolyog kezében

Lámpával célozgat serényen

Tesómat bizony én bevédem

Ha baszakodni mersz az udvarral

Mi rádmegyünk hűbéres urammal

Porba repül a lovag —

A sár elvakítja a lovat;

Sir Elios ha odatolat

Kegyelem! kiáltja Sir Olaf

Nyolcadik csigolya — dang!

Reped a csont, vérzik a bitang

Szivárog a vöröses-fekete seb;

Sir Elios örök és egyetemes!

A vihar elül a király belül

Boldogan adja hitvesül

Lányát a Fényúrhoz ó vidámság!

Üti a markát fele királyság

Fény!