Ide Szúrjatok - Down For Whatever

Elegem van a sok gyökér arcból

Akik jobban tudják, mit miért teszek

Akik azt hiszik, hogy egy kurva dalból

Akarom megfejteni az életet

Elegem van minden meddő harcból

Ahol bizonygatom hogy ez én vagyok

És elegem van a rohadt dacból

Ami felém hordja ezt a dögszagot

Aki lefele rúg, de fölfele nyal

Annak mindig csak célpont leszek

De te foglalkozz nyugodtan velem

Így távolabb kerülhetek tőletek

Még mindig vannak, akik azt hiszik

Hogy majd miattuk elhallgatok

A késeket folyton rám szegik

Hát gyerünk, bazd meg, ide szúrjatok!

Nincs bocsánat többé

Lassan elfogy a levegő, —

És miattuk válik köddé

Ez a megrabolt idő…

Víz fölött rég a két kezem

Mégis kapálózom a holnapért

De már semmit nem várok azoktól

Akik nem hajolnak le másokért

Mocskos felszín alatt álszent világ

Megkopott itt az értelem

Csak rágják és nyelik a másik baját, —

Keselyűk a tetem hegyen

Basszák meg, akik úgy gondolják, hogy többet érnek nálunk!

Basszák meg, akik azt hiszik, hogy majd elveszik minden álmunk!

Basszák meg, akik leköpnek, mert nem állunk be közéjük!

Basszák meg mindannyian, akik szerint semmit nem érünk!

Nincs bocsánat többé

Lassan elfogy a levegő, —

És miattuk válik köddé

Ez a megrabolt idő…

Sono stanco delle tante radici sul mio viso

Chi sa meglio perché lo faccio

Chi pensa che sia una fottuta canzone

Voglio decifrare la vita

Sono stanco di tutti i combattimenti inutili

Dove testimonio che questo sono io

E sono stanco di una dannata sfida

Che porta quell'odore pungente verso di me

Colui che calcia ma lecca

Sarò sempre il bersaglio

Ma sentiti libero di trattare con me

In questo modo posso allontanarmi da te

C'è ancora chi la pensa così

Che io stia zitto su di loro

I coltelli continuano a inchiodarmi

Forza, fottimi, pugnalami qui!

Niente più perdono

L'aria sta finendo lentamente,

E per loro diventa una nebbia

Questa è l'ora derubata...

Le mie due mani sono lunghe sull'acqua

Comunque, sto zappando per domani

Ma non mi aspetto più niente da loro

Chi non si inchina agli altri

Mondo ipocrita sotto una superficie sporca

La mente è esausta qui

Si limitano a masticare e ingoiare i guai dell'altro,

Avvoltoi sulla collina dei cadaveri

Fanculo quelli che pensano di valere più di noi!

Fanculo quelli che pensano che perderemo tutti i nostri sogni!

Fanculo quelli che sputano perché noi non gli ostacoliamo!

Vaffanculo a tutti quelli che pensano che non valiamo niente!

Niente più perdono

L'aria sta finendo lentamente,

E per loro diventa una nebbia

Questa è l'ora derubata...