Utazás a szürke folyón - Omega

Lenn a szürke vad folyón vár reám egy út

Menni kell, és elhagyom azt, ki otthont nyújt

Elmaradnak háztetok, harcok, szuk szobák

Már a part is ködbe vész, mának int tovább

Ne sírj, ha útra kelnék

Ne hívj, ha messze mennék

Ne kérj, ha útra kelnék

Ne félj, ha mennék

Bárhogy fáj, ha tegnap még zápor mossa szét

Nem kísér kíváncsi szem, nem bánt szóbeszéd

Nem vigyázzák léptemet, nem figyel, ha gond

Elfogad, ilyen vagyok, rosszat mégse mond

Ne sírj, ha útra kelnék

Ne hívj, ha messze mennék

Ne kérj, ha útra kelnék

Ne félj, ha mennék

Sok van hátra, zúg az ár, engem sem kímél

Arcomon nézd mély nyomát, szembe vág a szél

Bárhogy villog fenn az ég, van ki mégsem fél

S künn a szürke vad folyón egy nap célhoz ér

Ne sírj, ha útra kelnék

Ne hívj, ha messze mennék

Ne kérj, ha útra kelnék

Ne félj, ha mennék

Mi aspetta una strada lungo il fiume grigio e selvaggio

Devo andare e lasciare chi ospita

Ci sono tetti, risse, stanze anguste

La riva è già nebbiosa, viene ancora agitata

Non piangere se vado

Non chiamarmi se vado lontano

Non chiedermi di andare

Non aver paura se vado

Ad ogni modo, fa male se è stato lavato via da una doccia ieri

Non è accompagnato da occhi curiosi, nessuna voce

Non si prendono cura dei miei passi, non prestano attenzione se hanno problemi

Accetti, io sono così, non dici cose cattive

Non piangere se vado

Non chiamarmi se vado lontano

Non chiedermi di andare

Non aver paura se vado

C'è ancora molto, il prezzo è ronzante, non risparmia nemmeno me

Guardami in faccia, il vento che mi soffia in faccia

Non importa come lampeggia il cielo, ci sono persone che non hanno paura

E fuori, sul fiume grigio e selvaggio, un giorno raggiunge la sua destinazione

Non piangere se vado

Non chiamarmi se vado lontano

Non chiedermi di andare

Non aver paura se vado